A K&K Magazin 2016. augusztusi számában nyilatkozott a házassági vagynjogi megállapodások témakörében dr. Parragi Edina, irodánk alapító partnere. A mai társadalmi és gazdasági környezet mondhatni megköveteli, hogy a vagyonuk tekintetében is előre gondolkodjanak a házastársak. Hazánkban az utóbbi közel harminc évben megnövekedett a családi vállalkozások és a magánvállalkozások száma, és jelentős magánvagyon tudott felhalmozódni. Ezzel egy időben azonban a válások, az életközösségek megszűnésének száma is jelentősen megugrott. Ezért a vagyonszerződések komoly biztosítékot jelenthetnek, habár tény, hogy maga a szerződés megkötése bizalmatlanságot és vitákat szíthat a felek között.
A felek rendelkezésére különféle vagyonjogi rezsimek állnak, melyek közül a megállapodásukban választhatnak, ha a törvényben adott alapvető szabályrendszertől el kívánnak térni:
„A házastársi kapcsolat esetében vélelmezi a törvény, hogy 50-50 százalékban illeti meg a feleket egymás között a pár vagyona. Különvagyoni jelleget pedig annak kell vagyonmegosztás során bizonyítania, aki arra hivatkozik. Amennyiben okirata van a feleknek, az okirati bizonyítéknak minősül az eljárásban, azt jelentősen leegyszerűsíti, megkönnyíti. Az új Polgári törvénykönyvünk két évvel ezelőtt azt is bevezette ugyanakkor, hogy az itt ismertetett úgynevezett közszerzeményi rendszertől a felek eltérhetnek, és egymás vagyonától elkülönítve kezelhetik saját vagyonukat (vagyonelkülönítő rendszer), ezt szintén rendezhetik az okiratban. Élettársi kapcsolatnál a közös szerzés vélelme nem áll fenn. Ilyenkor külön bizonyítani kell, hogy a felek valóban, jogi értelemben véve is élettársak voltak, és az egyik vagy másik nevére szerzett vagyon közös. Ebből adódóan ez egy sokkal kiszolgáltatottabb forma az együtt élők számára, mint a házasság, így sokkal indokoltabb a vagyonszerződés megkötése”
A házastársak közötti vagyont rendező okirat kizárólag ügyvéd vagy közjegyző által készített formában érvényes. Maga a házasság bíróság általi felbontása nem követeli meg a felektől a közös vagyon megosztását, de ha nincs egyezség közöttük, akkor azt bírósági eljárás keretében külön, a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő (de elsőfokon maximum 1,5 millió forintos) eljárási illeték fejében lehet igényelni. Az eljárás azonban elhúzódhat, és a bizonyítási eljárás nagyon bonyolult lehet a vállalkozásokkal is rendelkező felek szövevényes vagyoni viszonyai miatt.